Történelmünk kisebb darabkája

Ha egy gondos szülő azt szeretné, hogy gyereke számára kicsit kézzel foghatóbbá, elevenebbé váljon a magyar történelem, akkor érdemes megnézniük a régeci várat, ahol öt éves koráig élt II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem, a Rákóczi-szabadságharc vezetője. A harcokat ugyan már nem szolgálta a vár, ugyanis addigra a császári seregek lerombolták, a környék, azaz az uradalom mégis lelkes támogatója volt. A várat már az 1800-as évektől is csak a kirándulók látogatták, azóta kiszélesítették a várhoz vezető utat, a kétezres években újjáépítették az öregtornyot, ahol kiállítóteret alakítottak ki, és részben visszaépítették a palotaszárny falait is.

Megfelelt Balassi Bálintnak is

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Boldogkő vára az ország egyik legszebb látványossága, kissé elrugaszkodva pedig mondhatnánk azt is, hogy az egyik legromantikusabb hazai úti cél, a sziklaperem folytatásaként meredező falaival, a borospincéjével, a már-már falu fölé kinyúló, óvó sziklakijárójával. A jellemzéséhez hozzájárul a kalandos története is, ami időnként a szakértőket is zavarba tudja hozni. A lényeg, hogy a várfalak között foglalkoztak többek között pénzhamisítással, a vár vett részt hősies ütközetekben, rövid időre került a Rákóczi-család birtokába is, és volt, hogy Balassi Bálint is megszállt a várban. A feljegyzések szerint itt írta például a Borivóknak való című versét.

Összefogott ember és természet

A természet és az idő is jócskán megtette a hatását a Sárospataktól néhány kilométerre található Megyer-hegyi tengerszemmel kapcsolatban. A tengerszem ugyanis a 15. századtól 1907 valójában csak egy kőbánya volt, ahonnan gabonaőrlőkhöz és érczúzókhoz bányászták követ. A bányát utána magára hagyták, aztán jött a természet, esővízzel feltöltötte az éktelen lyukat, most pedig nem győzünk a csodájára járni, hogy a természet és az egykori bánya milyen harmonikus egységgé állt össze. Az egykori bányaudvaron még megfigyelhető néhány félkész malomkő, a falakban pedig helyenként látszódnak a bányászok kivájt szálláshelyeinek a maradványai, úgyhogy a bányászélet keménysége felett is elmorfondírozhat az idelátogató.

Történelmünk hatalmas darabkája

A környék legjelentősebb műemléke, ami állt többek között a Dobó-család, I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc irányítása alatt is, mindennek megfelelően pedig a kuruc mozgalmak egyik központja volt. A Rákóczi-vár nemcsak a környék legjelentősebb műemléke, hanem a magyarországi késő reneszánsz építeszet legértékesebb alkotása is. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei és irányítása alapján kezdték el ugyanis építeni. Nem csoda, ha a várban, illetve a vár körül sétálgatva úgy érezhetjük, mintha nem is Magyarországon, hanem egy itáliai városban sétálnánk. A Rákóczi-családhoz tartozott egykor a szerencsi vár is, amit szintén érdemes megnézni.

Lessünk vidrát!

Látott már gyapjas őszirózsát vagy vadon élő borzot? Nem? És kék meztelencsigát vagy vadon élő vidrát? Azt sem? Az előbbiekért Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetbe kell ellátogatni, utóbbiakért pedig a Sárospataktól nem messze elterülő Long-erdőbe, ami hínáros-mocsaras vidékeivel és elnevezésével valami elátkozott mesebeli vidéknek is tűnhet. Az ország észak-keleti részében egymás mellett fekszenek az érdekesebbnél érdekesebb táj- és természetvédelmi területek, amiknek ráadásul a növényzete és az állatvilága is eltér egymástól. Így aztán azok előtt is kiváló túralehetőségekkel szolgál a környék, akiket nem érdeklik a várak.