Kádármesterek napja

Kádármesterek napja

Kádárok Völgye

Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót” ­ egy helyi szólásmondás szerint. A magyar kádárság kezdetének története a pécsváradi apátság alapításakor a szerzetesekkel betelepült hat kádármesterig vezethető vissza. Nyelvünk háromféle elnevezést is használ a faedényeket készítő mesterek megnevezésére: kádár, bodnár, pintér. A kádár általában keményfából készít kádat és hordót.

Kádártánc

Magyarországon egyedülálló, s lokálisan csak Tokaj-hegyalja Erdőbénye községében előforduló táncfajtának, az úgynevezett kádártáncnak az eredetéről úgy tudjuk, hogy német hatásra honosodott meg, valószínűleg a külföldön járó mesterlegények hozták haza ismeretét. 

A kádártánc a mesterségtáncok szűkebb csoportjába tartozik, előadása folyamán a kádárlegények hordóabroncsokkal a kezükben imitálva eltáncolják a hordókészítés minden fontosabb műveletét, miközben előadásara kerülnek olyan akrobatikus elemek is, mint amilyen p. a pohár forgatása a hordóabroncs peremén.A tánc előadása szorosan kapcsolódott a hegyaljai szüreti, vagy farsangi szokásokhoz, s a zártkörű kádárbálon került előadásra fiatal legények által, akik jellegzetes kádársapkában léptek fel.

Különlegessége ennek a táncnak, hogy Magyarországon kizárólag csak igen szűk körben ismeretes (Tokaj-hegyalja), az ország más vidékein nem táncolják.

A bodnártánc leírásának egyik szép példája Szolnoky Lajos gyűjtése:

„Amikor a bodnártáncot táncoljuk, akkor a hordókészítést táncoljuk le benne. Ezért tartjuk kézben a mogyorófa pálcákat, mert régen az abroncsok is mogyorófából készültek. Igyekszünk táncközben minden mozdulatot utánozni, amit hordókészítésnél csinálunk. Amikor körbe szaladgálunk, akkor a hordóra az abroncsot verjük rá. Mikor visszafordulunk, akkor a hordónál is vissza kell fordulni, hogy ne legyen egyik oldalt magasabban az abroncs, mint a másikon.

Mikor az abroncs szétnyílik és egymás nyakába akasztva táncolunk, akkor az abroncs levágása és összeszegelése körüli vesződést utánozzuk. Mert mikor az abroncsot mérjük akkor, az tekergőzik össze vissza, sokszor a mások nyakába is. Mikor az abroncsokkal összefonva és körbe szaladgálunk, úgy tartjuk az abroncsot, mintha
fűrészelnénk. Ekkor a fűrészeléssel való körbejárást mutatjuk. Ezt a táncrészt különben is fűrészelésnek nevezzük.

A kis sapka azért a fejünkön, hogy ne lógjon a szemünkbe a haj, amikor dolgozunk, vagy más inkább, amikor tüzelésnél a forgácsot tesszük a tüzelőkosárba a lobogó haj lángot ne kapjon. Ilyenkor jól bele kell hajolni a tűz fölé.”

Tervezett programok 2018

2018.07.06. péntek

9.00-17.00 Tájház felfedezés (vezetett tárlatvezetés minden órában)

2018.07.07. szombat

9.00-11.00 Kádár reggeli (tűzön készült reggeli finomságok)
9.00-14.00 Tombola jegyek kaphatók (500 Ft/db adomány ellenében)
9.00-14.00 Mesterségem címere (kádárszerszámok használatának megismerése kádármesterek segítségével)
9.00-14.00 A kádártánc története (az egyetlen magyar mestertánc titkai vetítések, előadások)
9.00-17.00 Tájház felfedezés (vezetett tárlatvezetés minden órában)
9.00-17.00 Kád-Art (hordófestés kicsiknek és nagyoknak temperával, 2 db hordón, a folyamatot folyamatosan fényképezzük, a végén filmet készítünk belőle)
9.00-17.00 Borkötő népi játékok (hordó lovaglás, horgászat félbe vágott hordóból, sakk, malom, abroncs dobálás)
9.00-17.00 Kádár kiállítás, helyi és vendég kádárok munkáiból
11.00 Kádár bemutató: hordókészítés
14.00 Kádár bemutató: hordókészítés
14.30 Tombola sorsolás
14.50 Kádármesterek indulója a mesterek előadásában
15.00 Kádártánc (erdőbényei kádárok előadásában)
15.20-17.00 KádárTáncház (a kádártánc alaplépései a Silvatica zenekar közreműködésével)

2018.07.08. vasárnap

9.00-17.00 Tájház felfedezés (vezetett tárlatvezetés minden órában)