Gévai Csilla

Gévai Csilla - Bor, mámor ...Bénye 2018

Csilla vagyok, negyvenhároméves anyuka, nő, író és rajzoló. Európában, Magyarországon élek és vallásos vagyok. Mindenben Isten keze nyomát látom. Ha magamra nézek, abban is, ha rátok, abban is. Beszélgetek a növényekkel és csodálom a művészeteket. A Földünket, ezt a bolygót nagyon szeretem és tisztelem. Hálás vagyok, hogy élhetek.

Húsz évvel ezelőtt, 23 évesen annyira borzasztónak éltem meg, hogy nem tudok segíteni a Földnek, hogy belebetegedtem. Nem tudtam elviselni azt a tényt, hogy nem tudom megvédeni őt a környezeti katasztrófáktól, az erdők kiirtásától, az organikus természet mérgezésétől és szisztematikus kiírtásától. Előttem volt az életem, gyerekeket akartam meg rajzolni, meg írni és boldognak lenni. Éjjelente felriadtam, szorongtam és remegtem. Aztán megértettem: ha egész életemben szorongok, attól nem lesz jobb sem a Földnek, sem az életemnek. Így lettem aztán “Hurrá optimista”. Nem vagyok hajlandó félni a jövőtől. Viszont hajlandó vagyok építeni egy olyan világot, ahol a természetet ismét tiszteljük és szeretjük.

Az én életemnek a gyermekeimen túl ez ad értelmet: elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi miért történik, s hogy ők hogyan lehetnek környezetvédők. Én világ életemben nagyon szerettem, olvasni, utazni, rajzolni és írni. A gyerekek pedig az én barátaim. Nagyon szeretek velük lenni. Beszélgetni velük, rajzolni, vagy együtt írni velük mesét.

A “Nagyon Zöld Könyvet” a gyerekek ihlették. Azt akarom, hogy a gyerekeket ne zárjuk azokból a nagyon fontos kérdésekből, amitől az ő jövőjük függ. Ilyen sorsdöntő kérdéskör a környezetvédelem. Ha dedikálom ezt a könyvet valamelyik gyereknek, általában ezt mindig beleírom: “LEGYÉL TE IS KÖRNYEZETVÉDŐ!” Nem akarom a gyrekektől elvenni azt a hitet, hogy ők is tehetnek már gyermekkorukban is a környezetvédelemért.

Nincs az az anya, aki ne kívánna a gyermekének jó minőségű levegőt, ételt és iható vizet és békét. Én ebből indulok ki. Bármit elfedhet a politika, a kiindulópont mégis ez: ha békét és tisztaságot tudunk magunk körül teremteni, egy pici ponton, ahol mondjuk én élek, jobb lesz a világ. Ezt mondta Calcuttai Szent Teréz is: ha mindenki a saját portáján söprögetne, tiszta lenne a világ. Erre a tisztaságra meg behívnám Gandhi békéjét is és már meg is érkeztem hozzátok a jelenbe.